(Hungarian version below)
First of all, let me introduce my family.
My love, best friend, the greatest dad of the world is my husband Gyuszko or as I call him Gyulus. So because of his job we are moving continuously.
I’ve relocated more times since we are together than during my whole life before. We didn’t spend more time than 1-2 years at one place/Home. By the way HOME, for me it means a place where we can be together. It has no geographical coordinate.
So back to our story, I’ve met Gyulus first at our workplace. It is a funny story, maybe I will share in an other post later. After a short time we moved to the other side of Hungary. (I forgot to mention that we are Hungarians.) At the first anniversary of our relation I’ve already been pregnant with my first child, Norman.
Norman is a handsome, communicative, happy boy. He is almost 3 years old. He has blond hair with blue eyes, my second love. Due to that we moved again we celebrated his first birthday at another city where also his younger brother was born later on.
The youngest member of our family is Warren (Voren in Hungary) – my third love. He is 4 months old and always smiling. He is starting to discover the world just now. “Extrem Sport” as I call our life with two small kids.
Gyulus is a quality manager and now his company has decided to relocate their production to Vietnam therefore we are going to pack our things and start a new life far away from our family.
Finally, just a short paragraph about me. I’m Fruzsi, nowadays a full-time mother, I think this is the best and the hardest job in the world. I try to be a good enough master of my little padavans.
I’ve put aside my carreer in quality till Warren is going to start the nursery. My plan is to share some main moments about this crazy project and continuously keep informed of our family.
HUNGARIAN VERSION
Eloszor is szeretnem bemutatni csaladunkat.
Szerelmem, baratom, tarsam, a vilag legnagyszerubb apukája, Gyuszkó vagy csak Gyulus:) Nos o az egesz tortenet elindítója, csaladunk állandó mozgatórugója.
Többet költöztem, mióta együtt vagyunk, mint az egész életem eddig Munkankból adódóan szinte állandóan mozgásban vagyunk, nehany evnél többet nem töltünk egy “otthonunkban” sem. Apropó OTTHON, számomra nincs földrajzi koordinátája, az otthon azt jelenti, ahol a csaladom egyutt lehet, kepes vagyok egy hosszú hétvégi kiruccanás szallashelyet is otthonnak hívni, vagy menjünk haza kijelentéseket tenni.
Visszakanyarodva a bemutatkozáshoz, munkank kapcsan talalkoztunk, egy nagyon vicces tortenet, talan lesz róla bejegyzes is. Mindenesetre rovid ismeretseg utan költöztem vele az orszag (egyelore Magyarorszag) masik vegebe. Szamomra o, az a nagyon kozhelyes, meglátni s megszeretni ferfi volt, s mai napig az. Ahogy említettem azonos iparágban dolgozunk/dolgoztunk a multik vilagaban quality mernokkent es managerkent. Kapcsolatunk elso evfordulójan mar várandós voltam az elso kisfiunkkal, Normannel.
Norman, gyonyoru kek szemu, szoke haju, allandoan fecsego, vidam kisfiu, aki az elso szuletesnapjat mar nem a szulovarosaban unnepelte, hiszen emlitettem, hogy sokat koltozunk Lassan 3 eves, nyitott, okos, tanulekony gyermek, óvoda kezdés elott.
Legifjabb családtagunk Voren, nevet egy kedves skót baratunktól kapta (Warren) meg csak 4 hónapos, de mar a szuletesekor tudtuk, hogy jelenlegi otthonunk nem lesz tartos. Elképzelni sem tudom, hogy hogyan fogunk boldogulni Vietnamban, egy számunkra teljesen idegen országban.
S essen szó a blog szerkesztojerol is Fruzsinak hívnak, jelenleg 0-24 ben Anyuka. A munka világát picit pihentetem, karrierem csucsan vagyok jelenleg, gondosan nevelgetem az ifju padavanokat.
Vietnam with padavans 